Volt idő mikor az illatszerek és az illatos olajak értéke az ezüst és az arany értékével vetekedett. Amikor Sába királynője Salamon királyhoz látogatva megtette híres útját, drága ajándékokat vitt neki, például aranyat, drágaköveket és balzsamolajat. Miközben Ezékiás király a babiloni küldötteknek a háza kincseivel büszkélkedett, az ezüstje, az aranya és az egész fegyvertára mellett „a balzsamolajat [és] a jó olajat” is megmutatta.
Csak igen csekély mennyiségű illatanyagot vagy olajat lehet kinyerni a különféle virágokból, gyümölcsökből, levelekből, gyantákból és fakérgekből. A Biblia számos ilyen illatos növényt és alapanyagot említ, például az aloét, balzsamot, bdelliumgyantát, fahéjat, kálmost, kassziát, mirhát, nárdust, sáfrányt és a tömjént. Némelyik őshonos volt Izraelben, a Jordán völgyében termesztették. Más alapanyagokat pedig Dél-Arábiából, Indiából és máshonnan hoztak az országba a legendás tömjénúton.
A titokzatos balzsamolaj
Amint már láttuk, a balzsamolajat a Biblia az Eszter királynéról, a Sába királynőjéről és az Ezékiásról szóló beszámolóban is említi. 1988-ban találtak egy korsócska olajat egy barlangban Kumrán közelében, a Holt-tenger nyugati partján. Ez a felfedezés nem kis fejtörést okozott. Vajon a híres balzsamolaj utolsó cseppjeire bukkantak? A kutatók ezt nem tudják biztosan. A termesztők a mai napig próbálják újra létrehozni az egykor híres balzsamligeteket.
A bizonyítékok alapján úgy tűnik, hogy a Bibliában említett balzsamolajat az Én-Gedi környékén termesztett növényekből nyerték. Az ásatások során az i. e. VI. századból származó kemencék, korsók és különféle fém- meg csonttárgyak kerültek elő, és ezek hasonlítanak azokhoz a tárgyakhoz, melyeket más vidékeken használtak illatszerkészítéshez. A legtöbb tudós úgy véli, hogy a balzsamtartalmú cserje eredetileg Arábiából vagy Afrikából származott. Az illatanyagot a növény nedvéből vonták ki. A balzsamolajat oly nagy becsben tartották, hogy a növény termesztésének és az olaj készítésének a titkát féltve őrizték.
A balzsamnak még a politikai alkudozásokban is jutott szerep. Például a történetíró, Josephus szerint Marcus Antonius egy egész ültetvényre tett szert ebből az értékes növényből, majd az egyiptomi Kleopátra királynőnek ajándékozta. A római történetíró, Plinius megemlítette, hogy az i. sz. I. században dúló zsidó háború idején a zsidó harcosok megpróbálták kiirtani az összes növényt, nehogy a hódító rómaiak megkaparintsák.
A szentírási utalások és a régészeti felfedezések némi betekintést engednek abba, hogy a bibliai időkben a nők milyen művészien alkalmazták a szépítőszereket. A Biblia nem ítéli el, ha a nők kozmetikumokat használnak és kicsinosítják magukat, viszont hangsúlyozza, hogy ezt szerénységgel és józan gondolkodással tegyék. Péter apostol rávilágított, hogy Isten szemében „a csendes és szelíd . . . szellemnek [van] nagy értéke”. Tekintettel arra, hogy a stílus- és divatirányzatok folyton változnak, ez minden bizonnyal hasznos tanács nőknek, fiataloknak és időseknek egyaránt.
Tanulj meg szépen sminkelni, harmóniában saját egyéniségeddel!
Tanácsadás részletei a Smink menüpontban.