Életünk minden egyes percét körülveszik a szimbólumok, csak észre kel vennünk őket….
Ha ismerjük jelentésüket, olvasni is tudunk bennük!
Mai példánk a gyűrű….elgondolkodtunk róla mit is szimbolizál?
Az örökkévalóság, az összetartozás, a közösség és a folyamatosság jelképe. Vég nélküli formája miatt a kör jelentéseit is hordozza. • Kínában a császár által küldött gyűrű az udvarhoz való visszatérésre szólított fel, a törött gyűrű viszont elutasítást, kegyvesztettséget jelentett. A jádegyűrű két alkotóeleme egy ellentétpár: a pi, mivel kerek, az eget, a cs’ong pedig, amely négyszögletes, a földet jelenti (jádekő). Ez a gyűrű egyben a kínai császárnak, a Menny fiának is emblémája. • Az egyiptomiaknál valószínűleg a forgó, változó világegyetem és az örökkévalóság jelképe volt. • A görög mitológiában Prométheusznak egy vasgyűrűt kellett viselnie, ez jelezte Zeusznak való alárendeltségét. A lűd király, Gügész történetében a gyűrű láthatatlanná tévő hatalommal bírt (Platón: Állam, 359d–360b). • A gyűrű spirituális jellege kitűnik abból a római szokásból, amely szerint Jupiter papja nem hordhatott gyűrűt, hacsak nem volt eltörve és kövétől megfosztva. A tilalom értelme, hogy mindenfajta kötelék, amely a test egy részét teljesen körülveszi, megakadályozza annak misztikus elrugaszkodását a transzcendens világba. Mágikus tárgyként ujjon, karon vagy fülben viselve védő funkciójú; a mediterrán népek pl. szemmelverés ellen használták. A rómaiaknál – mint később az egyházi hierarchiában is – az emberek társadalmi helyzetére utalt. • Az ír legendákban a felismerés, a megismerés eszköze. • A germán mondákban a Nibelungok gyűrűje hatalmuk záloga volt, amelyet Ódin/Wotan szerzett meg. Ha az ember kezén van, az uralmát jelenti és egyben azt a kötöttséget is, amely a hatalom gyakorlásával jár. • A keresztény hagyományban a VII. sz. óta létező püspöki gyűrű az Istenhez való kötődés, a tőle kapott hivatal jelképe. Az egyházi hivatalok képviselői – rangjuknak megfelelően – más és más gyűrűt viseltek. Hasonlóan jelképes és megújuló jegyességet jelent az a régi szertartás, amely során a velencei dózsék gyűrűt dobtak a tengerbe. Házasságkötéskor a gyűrű cseréje a kölcsönös elkötelezettség kifejezője. A katolikus női rendeknél a Krisztussal való jegyességet jelenti – ebben az értelemben Alexandriai Szt. Katalin és Szt. Ágnes attribútuma.