Mit vetítünk tudat alatt párválasztásunkra?

A következő könyvrészlet nem csupán teória. Több mint 20 év tudományos munkája van benne, ezért is ítélem döntően fontosnak, hogy kapcsolatainkban csak őszintén önmagunkat adjuk, és tudatosan ügyeljünk semmilyen negatív lenyomatot se rávetíteni párunkra.

” A pszichotropizmus, a traumalenyomataink, az újrajátszási kényszer periódusai mind befolyásolják a párválasztásunkat.

Hány nő és férfi házasodik csak azért, hogy megmutassa önmagának, a világnak vagy előző szerelmének, hogy ő is kell valakinek? Hány lány kerített magának egy férfit, hogy lehorgonyozzon mellette, csak mert az előző fiú vagy a családja nem vette őt komolyan, esetleg lenézte? Az ő gyermekeik pedig, mint tünethordozók, tovább álmodják apa és anya soha be nem teljesült szeretetéhes álmát. Az otthoni viszonyok, a rendezetlen női-férfi szerepek, a másik nem valódi értékelésének hiánya sérüléseket okoz a gyermekben, szerepekre idomítja. A nárcisztikus kis hercegnők és a fehér lovas herceg szerepét eljátszani nem akaró számítógépfüggő vagy verekedős kisfiúk életkora a személyigazolvány szerint gyakran 30-50 év. Közülük vajon hányan értékelik le az alattuk fekvő nőt vagy a felettük könyökölő férfit? Sokan pedig még a fogantatás pillanatában is egy volt vagy leendő szerelemre gondolnak. Az is lehet, hogy csak azért tartják meg a gyereket, mert a mama már unokát akart, és a kollégák is többször megjegyezték, hogy kifutsz az időből.

A különböző érdekek és csábítások szövedékében nehezen lehet kiigazodni. Egy megrendítő esetről tudok, amikor a szülők teljesen kétségbeestek, mert csípőficamos lányuk született. Kinek kell majd így?-gondolták, de a jeleket időben eltüntették kötözéssel, és nem szóltak erről a lánynak. Amikor felnőve ő is lányt szült, az unoka is csípőficamos lett, mert ez a hajlam női ágon öröklődik. A nagyszülők egymás közt sopánkodtak: Jaj, miért ver a sors minket, körbevesz a betegség…A vejüknek ironizálva többször is felemlegették, hogy: Egy igazi, erős férfinak igazi, erős gyereke született volna. Az apa nem is tudta megbocsátani a lányának, hogy a testi hibája nem tudott büszke lenni rá. Miután a felesége meghalt, úgy döntött, hogy mivel úgyse kell majd a lánya senkinek, szexuálisan használni fogja őt. ”

” A pszihotropizmus egész életünkben beleszól a cselekedeteinkbe. Magja 3 éves korra rögzül, de körülbelül 13 éves korra fejlődik ki teljesen. A megfigyeléseim azt mutatják, hogy ha egy gyereket 15 éves koráig moralizálva nevelnek a szülők, a valódi szeretet érzése nem tud rendesen kifejlődni benne, ezért azzal nem is tud mit kezdeni. Számtalan megfigyelés igazolja, hogy 15 éves korra bontakozik ki a harmonikus színválasztási igény is. Ekkor kezdődik a skizotim korszak, ami azt jelenti, hogy az egyén az addig tanult dolgokat megpróbálja alkalmazni az életben. A pszihotropzmust párválasztási szempontból még módosíthatja az első szerelem és szexuális élmény. A későbbi készséget és késztetéseket ez határozza meg automatikusan választásunk, döntésünk olyan lesz, ami megfelel ennek. Párválasztásaink nagy részénél az otthon jellegét keressük, ismerős ízeket, illatokat, képeket. A népi bölcsesség szerint a férfiakat a hasukon keresztül lehet megfogni-főleg, ha úgy főzünk nekik, mint az anyjuk, vagy a bölcsis dadus néni. Az ismerős illatok utáni vágyakozásra épít az egész kozmetikai ipar, a plasztikai sebészet pedig próbálja fiatalon tartani a képünket. Ironikus, hogy a felvarrásoknál kialakuló, tágra húzott csodálkozó szemforma némileg hasonlít a csecsemőkori nagy szemekre, Attól függően, hogy rendezett e a szülőkkel való kapcsolat, a pszihotromatikus kapcsolatainkban utálhatjuk az apánkra hasonlító férfit, vagy rajonghatunk az anyánkra emlékeztető nőért.

Amikor első látásra szerelmes leszek egy lányba, és a szívem majd megáll miatta, vagy az uszodában a fürdőnadrágom gyorsan elárulja, hogy mit érzek, akkor ez libidotropizmus. Éppen újrajátszom az első szerelmemet a bölcsiből, vagy Erszi óvó néni iránti érzelmeimet, esetleg az első igazi szexuális élményemet 14-15 éves koromból. Annak forma-és szagvilága vezet. Ha az ember az ilyen jellegű vonzódásokat meg is próbálja kikerülni, puszta véletlenekből adódóan gyakran összefutunk a nekünk megfelelő személyekkel. A tudatalatti letapogatja merre induljak el, a nonlokális törvény itt is működik. Ez a fajta libidotropizmus életünk végéig szól.

Amikor libidotropisztikus kapcsolatban élünk, akkor szerencsénk van, mert minden egyes érintés kellemes borzongást indíthat el, ami emocionális és szexuális megnyugvást hoz.”

 

Forrás: F. Galló Béla

A bennünk kódolt jövő

Posted in Egyéb.