Nézz körül és lásd a szimbólumokat magad körül!

Tudtad, hogy minden forma egy szimbólumot rejt?

Bármit viselsz vagy körülvesz téged, hatással van az érzelmeidre.

Ha teheted, válassz tudatosan, vagy készíttess hennát úgy, hogy hagyod, hogy rád hangolódjak és ezáltal pozitív energiákat vehess magadhoz.

Néhány példa a szimbólumok világából, hogy tisztábban láss:

 

SZÁMSZIMBÓLUMOK


1: nyitottság, férfiasság, teremtés, fizikai erő, egyediség, merevség, határozottságra, győzelemre törekvés, vezetői hajlam
2: befogadás, érzékenység, nőiesség, lelki erő, romantika, művészi érzék, intuíció
3: kapcsolatteremtés, kommunikáció, információ átadás, büszkeség, változékonyság
4: határozottság, szilárdság, összpontosítás, akarat erő, komolyság, igazság, precizitás
5: kreatívitás, játékosság, rugalmasság, kockázatvállalás, anyagi sikerek, szenvedély
6: művészi kreatívitás, érzékenység, érzelmi biztonság, béke, nyugalom, védelem
7: határozottság, célirányosság, utazás, filozófikusság, misztika, egyéniség, vonzerő
8: pontosság, zártság, rejtélyesség, kiszámíthatatlanság, erős érzelmek, szellemiség, misztika, végtelen lehetőség
9: magasszintű szellemiség, romantika, erős akarat, öntudat, szenvedély, tehetség, misztika

A geometriai formák szimbológiája

A pont

 Minden erőhatás kezdete. Aszerint, hogy a térelosztás melyik helyén jelenik meg, jelenthet Istent, embert, szellemet, állatot, démont. Magasabb értelemben a pont az ajtó, amelyen át a láthatatlan világ erői belépnek a látható világba. Ezért a pont a mag, a létkezdet szimbóluma is. Minden későbbi fejlemény a pontból indul ki. A pont az ősi egység, amelynek sokszorozódása, bővülése, mozgása hozza létre a látható dolgokat. A pont még nem erővonal, csak a szunnyadó erők áttörésének kapuja.

 A vonal:

 A már elindult erők útját jelzi. Tendenciáját aszerint ítéljük meg, hogy jobbról balra, balról jobbra, alulról felfelé, vagy felülről lefelé tart-e. Jelentősége a térelosztás helyei szerint változik. A balról jobbra haladó vonal a jövendőt jelenti, a térelosztásnál már felsoroltak erre is vonatkoznak. A jobbról balra tartó vonal a múltat jelenti, erre a bal oldali térelosztásnál felsoroltak vonatkoznak. Ugyanígy az alulról felfelé tartó vonalak a felső rész, a felülről lefelé tartó vonalak az alsó rész kulcsaival magyarázhatók meg. Az átmeneti vonalak, mint amilyen a ferde vonal, két térzóna segítségével fejthetők meg. Vegyük például a balról jobbra, ferdén felfelé haladó vonal képét. Ez a felső és a jobb oldali térzóna erőkomponenseinek hatása alatt áll. Ugyanígy elemezhető az összes többi változat is, tehát a jobbról balra, ferdén lefelé haladó vonal stb., melyek a megfelelő

térzóna erőkomponenseinek hatása alatt állnak. Figyelni kell azonban még arra is, vajon a vonal középről indul-e ki, ami a jelent szimbolizálja, vagy alulról, a múltat, illetve felülről, a jövőt jelképezve.

Háromféle vonalat különböztetünk meg:

az egyenes

a cikkcakkos

a hullám

 

Az egyenes vonal akadálytalan erőkifejtést jelent. Azok az erők, melyeket az egyenes vonal jelképez, félbeszakítás és szembeszegülő ellenhatás nélkül érkeznek el céljukhoz. Az élettanban az egyenes vonal a szabad, gátlásmentes megvalósulás szimbóluma.

A cikcakkos vonal azt jelenti, hogy az erőkifejtést valamely kozmikus törvény akadályozza. Az az eszme, amelyet ez a vonal jelképez, nagy ellenállásba ütközik, ezért rövid életű.

A hullámvonal a szabályos, ritmikus változás jelképe: az élet ritmusa, az éj és a nappal váltakozása, a szív lüktetése, az óra ketyegése, a kozmikus ismétlődés. Minden, ami keletkezik, él és működik hullámvonalban halad.

A vonalak tendenciájának és a térelosztás jelentőségének ismeretében bármely szimbólum vagy hieroglifa értelmét megfejthetjük. Tudnunk kell, hogy egy ősrégi, kőbe vésett feljegyzés annak speciális tartalmán kívül olyan értelmet is elárul, amely kozmikus kulcsokat tartalmaz. Hogy ezt alaposabban is megérthessük, forduljunk például a modern grafológia analógiájához A jó íráselemző az aktuális szövegen kívül az írónak nemcsak a jellemét, szervezeti és idegstruktúráját fogj a felismerni, hanem az illető kultúráltságának mértékét, társadalmi hovatartozását, környezetét és gondolkodását is. A hieroglifa és a szimbólum megfejtéséhez nagy gyakorlat kell, de nélkülözhetetlen ennek elsajátítása, mert a misztika tanítványának nemcsak látnoki tehetségre de látnoki képzettségre is szüksége van.

 

A kereszt

  

Két erővonal találkozása, melynek során egy balról jobbra tartó és egy felülről lefelé haladó erővonal metszi, két ellentétes törekvés köti, akadályozza egymást. Az élet alaptörvénye az ellenpólusok állandó kölcsönös egymásra hatása. Ez a kölcsönhatás minden tapasztalás, szenvedés, fejlődés forrása. A kereszt egyébként az érvénytelenítés, megsemmisítés jelképe is. Gondoljunk csak az ismert szólásmondásra: “arra már keresztet vethet!” –, tehát útjára enged valamit, lemond róla, elveszettnek tekinti. Ha ennek a két egymást metsző erővonalnak, amely kultúránk hatalmas szimbólumává emelkedett, mély rétegébe hatolunk, felismerhetjük benne a karma megsemmisítésének kulcsát is. A kereszt évezredek óta a messianizmus, a megváltás szimbólumává vált az emberiség számára. Krisztus az emberiség szeme láttára mutatta be a kereszt szörnyű és ugyanakkor felemelő misztériumát. A keresztet fel kell emelni! Kínok véres verejtékével, roskasztó súlyát cipelve kell felhurcolni a Golgotára, hogy testünket, a bűnöknek, a szenvedélyeknek és a halálnak ezt a rabszolgáját rajta megfeszítsük. Mert csak a megfeszítés után következhet be a végső szabadulás: a feltámadás!

 

A felfelé mutató háromszög

  

Ez az ábra minden kor szimbológiájában ott szerepel és több értelmezését ismerjük. Ezeket leegyszerűsítve és sűrítve megkapjuk az istenség, a tűz, a levegő, a szellem, a felfelé törekvés hatalmas szimbólumát. Ez a háromszög magasabb rendű dolgok betűjele: Lemuria, Atlantisz, Egyiptom égbe nyúló piramisainak jelképe, a tudományok és gondolatművészet csodálatos gyűjtőlencséje, misztikus szellemkikötő a Kozmosz tengerének partján.

A külső és belső templom jelképe. Ma már tudjuk, hogy a beavatásra méltónak talált neofita fokról fokra behatolva a nagy piramis misztériumába, saját isteni énjének titkát is megismerte. Megfigyelhetjük e szimbólum térhódítását, hullámzását a későbbi keresztény kultúra templomépítészetében, amint az Isten felé sóvárgás korszakaiban előtérbe lép, azután a hűvös éteri gótikában eléri tetőfokát, hogy végül eltűnjék és felolvadjon a színes, életvidám reneszánsz kerekded, dús idomai között. A jelen és a közelmúlt templomformáját gyakran a négyszögletes formák jellemzik: kocka és magasba nyúló téglaidom az uralkodó forma, csupa felfelé induló, befejezetlen vonal a csúcs lezárása nélkül. Az is jellemző, hogy a modern kor látnok festőinek, szobrászainak és építészeinek műveiben már egy új gótika keskeny, finom szellemi ívei jelentkeznek. A szögletes formák tömör realitása, szárnyalás és hit nélkül való új tárgyilagossága fölé utat tör és felnövekszik újra a hittel és misztériummal telített igazi templomszimbólum: a csúcsív, a felfelé mutató háromszög. E szimbólum további értelme attól függ hogy milyen jelek veszik körül, milyen jelek vannak fölötte, mellette és alatta. A lótuszülésben meditáló keleti ember a felfelé mutató háromszög analógiája, s ez az ülésmód egyben analógiája a gúlának is, amelynek oly sokáig érthetetlen és részleteiben nagyrészt még ma is rejtett belső elrendezése ebben a párhuzamban kapja meg egyik magyarázatát.

A piramis a meditáló ember testi, lelki és szellemi alakját rejti magában, háromsíkú megpróbáltatását és hatalmas lehetőségeit. De mint minden helyes analógiakulcs, ugyanakkor az ember és a Kozmosz örök kapcsolatának is jelképe. A piramis csodáiról számos könyvet, tanulmányt írtak, kutatók egész életüket az összehasonlító számításoknak szentelték. Fel sem sorolható a sok elmélet: politikai, filozófiai, vallási teóriák tömege, amely a piramis köré fonódik. De ezek legtöbbje csak a piramis értelmének egyik, mégpedig a legalsó, fizikai síkján tapogatózik.

 

A lefelé mutató háromszög

  

 A föld, a víz, a sötétség, az anyagba törekvés, a sátáni elv ábrája. Míg a fölfelé mutató háromszögnél az erők szublimálódnak, átlényegülnek, itt az erő sűrűsödéséről, meterializálódásáról van szó. A fölfelé mutató háromszög csúcsa a szabadulás kapuja, a szellemivé finomult anyag felső pontja. A lefelé mutató háromszögcsúcs a látens dermedtségig redukálódott szellemi erők mélypontja.

 A hatágú csillag

  Egy felfelé és egy lefelé mutató háromszög egymásba illesztve. Jelenti a kozmikus egyensúlyt, jelenti a felsőbb világok és az alvilág találkozását, vagyis az embert. A háromsíkú világ mérhetetlen fontossága és misztikus értelme egyedül az emberben válhatik teljessé, benne van meg pozitív és negatív irányban minden lehetőség az egyidejű, három síkon történő, nagy transzmutációra. Benne él, cselekszik, hat egyidejűleg alacsonyabb és magasabb lénye, a röghöz kötött fizikai lény, a vaskos indulatok és a szubtilis, művészi érzések sajkáján hányódó asztrállélek és az Isten lényegéből való szellemi elv. Az emberben testesül meg minden geometriai ábra, minden szín és minden analógia, a véges és a végtelen, az élet és a halál egymást éltető ellenpólusa.

 

Az ötágú csillag felfelé mutató csúccsal

 A kvintesszencia jele, minden dolog legtisztább lényege – az alkimisták célja, a híres pentagramm. A mágia egyetemes szimbóluma. Felső csúcsa megfelel az ember fejének, két felső kiszögellése az ember két kitárt karjának, két alsó kiszögellése a két lábának. Egyes ezoterikus iskolákban az ötágú csillag csúcsait lángokkal jelzik, amely arra utal, hogy az ember feje és négy végtagja bizonyos erőket áraszt, sugároz. A négy mozgási és egy irányítási centrum megfelel öt fontos kozmikus erőállomásnak, amelyek a mágia és misztika tanítványánál közvetlen kapcsolatba kerülnek a láthatatlan világgal. Akinél az öt centrum sugárzó erői egyensúlyban vannak, az az okkult erők mesterévé lesz. Ezért az ötágú csillag az uralom, a harmónia, átvitt értelemben a titkos tudomány, a mágus jelképe. Az ötágú csillag jelenti még a jó célok érdekében felhasznált erőket.

 

Az ötágú csillag lefelé mutató csúccsal

 Szemben az előbbivel, a lefelé mutató csúcsú ötágú csillag jelképezi a fekete mágiát a rossz célok érdekében felhasznált erőket, a bukást. Sátáni jel. Középkori írásokban a fekete bak fejét jelképezte, a kecskebak pofáját, két szarvát, pofaszakállát és állát. A fekete bak a fajtalan éjszakai boszorkányorgiák vezére, az ördög volt. A testi gyönyöröktől elforduló kereszténység az életörömben és szépségben tobzódó Bacchus isten alakját csúf, aljas szörnyeteggé torzította, hogy csábításait leküzdje. Tévedett. A kettős természetű Bacchus mindig győz bennünk, míg meg nem szereztük az uralmat a fizikai és asztrális síkon. A sötétbe zárt vadállatot az éhség és kétségbeesés elszánttá teszi, s előbb-utóbb kitör ketrecéből. A vadállatot meg kell szelídíteni, de nem korbáccsal, megfélemlítéssel és ketreccel, hanem a jóság és teljes indulatnélküliség lenyűgöző és kivédhetetlen erejével. Ezt élte és tanította Buddha és a keresztény szentek közül Assisi Szent Ferenc. A vadállatok, a mérges hüllők: az ember indulaterői. Ha az ember megváltotta magát alantas indulataitól, megváltotta fiatalabb testvéreit, az állatokat is. Ezt a kérdést az ezoterikus fejlődéstan tárgyalja majd részletesebben.

 

A négyzet

  

A szimbológiában mindig fogságot, börtönt, zárt helyet, korlátozást, megmerevedést, ásványi létet, kőzeteket jelent. Egyik kiegészítő jelképe a klauzúrának és egyben jele az időben korlátozott térnek is. Az élettel szemben ellenséges, de minden élet számára mégis szükséges jel. Értelme: mindennek, ami él és bizonyos irányba tör, térre, anyagra van szüksége, szenvedésre és klauzúrára az átváltozáshoz. A piramis alapzata is négyzet.

 

Kör

 

 A legegyetemesebb szimbólum. Az élet jelenségeinek mindenben visszatérő törvényét fejezi ki. Az univerzális analógiák sorában nincsen olyan kép, amelyben a kör elő ne fordulna. Számtalan értelmezését nem is lehet részletezni, mert az értelem jellegét mindig a vele együtt feltüntetett jelek határozzák meg. A végtelenséget, az örökké megújuló életet is körrel ábrázolják. A molekulától, a sejtmagtól kezdve a mérhetetlen Tejútrendszerekig mindenben felismerhetjük a kör törvényét, amely végiggyűrűzik az asztrál- és a mentálsíkon is.

 

 A hármas kör

 

A testet és a szellemet jelenti, s a kettőt összekötő lélek hídját. A belső kör a szellem, a külső a test, a középső a lélek. Ezen kívül szimbolizálja az anyagi, az asztrális és a szellemi világot. Ugyanezt az eszmét fejezi ki a még a körnél is régebben használt hieroglifa amely a vonalat használja fel a síkok érzékeltetésére, vagyis egymás alatt futó három, síkonként hosszabbodó vonalat. Kaldeában és Egyiptomban használták ezt a szimbólumot annak jeléül, hogy azt a kőtáblára vésett írást, amelyben ez a jel szerepel, három síkon kell értelmezni. Ha két vonal szerepel a kőtáblán, az kettős értelemre utal. Gyakori jelek ezek a kaldeai és egyiptomi sírfeliratokon.

 

Az egymásba kapcsolódó két kör

 

 A dualitás és a szövetség jele. Ha egy ábrán az ember feje fölé rajzolják, akkor azt jelenti, hogy annak az embernek a fejlődése az asztrálsíkig terjed, a vonzás és taszítás hullámzó, színes, lángoló és mégis kifinomult művészetéig –, és nem tovább.

 

A három egymásba kapcsolódó kör

 

 A három sík – a fizikai, az asztrális és a mentális sík – szükséges összműködését jelenti. Jelent minden hármasságot, amely áthatja egymást; a negatívot, a semlegest és a pozitívot. Jelenti az értelem, az akarat és az érzelem hármasságát; az Istent, az Igét és a testté lett Igét, a Világmindenséget. Ugyanennek az egyiptomi köntöse Ozirisz, Izisz és Hórusz hármassága. Az ősi törvénykinyilatkoztatás hármas lényegét minden népfaj hagyományai között megtalálhatjuk éppen úgy, mint a szeplőtlen fogantatás misztériumát is.

 

A spirál

 

 

 Az örvénylés jele. A kozmikus méhben való keletkezés szimbóluma. Ha egy pont a térben keringeni kezd, akkor maga körül örvénylést támaszt és az örvénylés létrehozza a spirált. A spirál az a tölcsér, amelyen át a transzcendens világból erők szűrődnek a látható világba. A jobb felé irányuló örvénylés keletkező, teremtő mozgás. A bal felé irányuló pedig pusztító, romboló.

Ez pontosan megfigyelhető a bolygók és a napok keletkezésénél, pusztulásánál és újraszületésénél. A Kozmosz spirálködei ennek a törvénynek hatalmas égi táblára felrajzolt ábrái.

 

A kerék, vagy körben lévő kereszt

 

 

 A körforgás szimbóluma. Jelenti a mozgást, azt az erőt, amely a spirált elindítja. Ebből alakult ki a svasztika. A jobb felé irányuló mozgású svasztika építést, a bal felé irányuló pedig rombolást jelent. Ábrája az időben és térben való fárasztó, szenvedéssel teli körforgásnak, az élet kerekének, a szanszárának. Jelenti még az örökké áradó anyagot, a végtelen ismétlődést, a generációk sorát, a vágyakozás és ragaszkodás cölöpéhez kötözött emberi lény kétségbeesett keringését a fókusz körül.

 

Tau

 

 

 Eredete ködbe vész. Már Egyiptom és Kaldea legrégibb emlékei között megtalálható. A vízszintes felső vonal az eget szimbolizálja, a függőleges középvonal az ég kapcsolatát a Földdel. A szimbólum értelme ez: “Az ég erői a Földre érkeznek és azt megtermékenyítik”. Egyiptomban a királyi halottak múmiamaszkja alá különféle talizmánok és amulettek közé faragott T betűt helyeztek a papok. Ennek a jelképnek az értelme ez volt: az Út. A titkos ösvény térképéül szolgált, amely az égből a Földre vezet, s amelyen át a lélek magasabb régiókba juthat. Vagyis ezzel a jellel adták át az eltávozó léleknek a mennyei titkos út kulcsát. A többi talizmánnak és amulettnek az volt a célja, hogy az alvilágon átutazó lélek számára védelmet biztosítsanak az asztrálsík sötét erőivel szemben.

 

Az egyiptomi kereszt. Níluskulcs. Ankh

 

 

  Az egyiptomi hurkos (füles) kereszt (ankh, crux ansata) az “örök életnek”, a “halhatatlanságnak” a jelképe, tehát kozmikus tartalommal bír:

A halottról és a halál misztériumáról szóló egyiptomi sírfeliratokon és domborműveken rendszerint fellelhető a lélekmadár, csőrében ezzel a jellel. Az Ankh az élet szimbóluma, Izisz, a Nagy Anya jelvénye. Az ő méhéből ömlik elő a megnyilvánult élet fényből és árnyból, gyönyörből és kínból, mélységből és magasságból összegyúrt szövevénye, a látható és láthatatlan természet. A lélekmadár az életet viszi szárnyán a magasba és a kulcsot, amely a szabadulás kapuját nyitja. Az Ankh jelének alapja a Tau. A kör hozzáadása ezen a helyen vagyis a legfelsőbb égi síkon, az isteni ideát, az eszmét, a mentálsíkon a végső magasságot, a Harmadik Szemet jelenti. Az Ankh a kitárt karú embernek, Ádám Kadmonnak is ábrája. Az egyiptomi ábrákon Izisz bal kezében tartja a Níluskulcsot, amelynek szárával az emberiségnek mutatja az utat.

A jin és jang

A kínai taoista filozófia ősidők óta ismert alapelven nyugszik, a jin és jang egymáshoz viszonyított kölcsönhatásán.
A jin és jang kifejezések írásban először a Ji Csing-ben (más használatban Ji King – Változások Könyve) jelentek meg, körülbelül az időszámításunk előtti 1250. évben. A jin jel egyik megközelítő jelentése „a hegy árnyékos oldala”, míg a jang jel hasonló jelentése „a hegy napos oldala”. Ezek a piktogramok nemcsak egymással ellentétben levő tulajdonságokat és formákat jelölnek, de egyúttal jelképezik az átalakulást egyik végletből a másikba, hasonlóan az évszakok változásához.
A jin és a jang két pólusa nem keverendő össze a keresztény kultúrkör jó és gonosz fogalmaival; ilyen irányú megfeleltetés legfeljebb úgy tehető, hogy a jin és jang egyensúlya a jó, és ezen egyensúly hiánya a rossz.

A MÁGUSOK ESZKÖZEI – A KEHELY                     

  

A kehely a női princípium jelképe. Az intuíció, a megérzések, a befogadás szimbóluma. Ezüstből, rézből, kristályból, üvegből és fából készítve egyaránt alkalmas a mágus vagy a boszorkány rítusai számára. A szertartások elengedhetetlen eszközeként az áldozatra szánt vért, bort vagy egyéb folyadékot tartalmazza.
A kelta mitológia híres üstje a Daghda isten által birtokolt csodás edény, melybol soha nem fogy ki az étel. A határtalan fantázia, a bőség, a kimeríthetetlen gazdagság és az anyaméh szimbóluma. Az ősi népek áldozati üstjei és a keresztény keresztelőmedence a megtisztulást és a beavatást egyaránt jelképezte

A KELTA KERESZT

 

A keresztény muvészetben a Nappal és a Holddal is ábrázolják, hogy Krisztus kozmikus aspektusait is hangsúlyozzák, mint ahogy Krisztus kettos természetét jelezték a kereszt függoleges (égi) és vízszintes (földi) tengelyeivel. Az ” élet kulcsa” jelentéssel bír, a halál utáni halhatatlanságot jelképezi. A fáraók a tudás, hatalom, örök élet jelképeként viselték. Származását az atlantiszi idokre teszik. Crux ansata néven is ismerik, számlálhatatlan mennyiségben tunik fel az egyiptomi és kopt emlékeken. Jelképezi még a nemek egységét, az „eljövendo életet” és az „eljövendo idot”, az élet és a tudás misztériumainak kulcsát. Nemcsak alakjában egyesíti a férfi (tau-kereszt) és a noi (tojás) szimbólumokat, hanem jelentésében is (a tojás az anyaméh, a tau-kereszt pedig fallikus szimbólum). Egyike a legosibb jelképeknek, számtalan kultúrkörben használták. Jelentése Indiában, az Indus menti Mohendzso Daro kultúrában (i. e. 2500-1500) jó szerencse, míg Kínában halhatatlanság volt. Napszimbólumként Surya, a hindu napisten jelképe. A svasztika rendkívül szent és kedvezo jelnek számít minden hindu számára, és rendszeresen használják minden olyan tárgy díszítésére, aminek a hindu kultúrához valami köze van. Szerepel az összes hindu yantrában és más vallásos mintákban. Indiaszerte mindenütt látható templomfalakon, vallásos iratokon, ajándékokon, és levélfejléceken. A körbe írt kereszt, a napkerék vagy Wotan-kerék az atlantiszi eredetu népek szimbóluma. A Culdee-i kereszténység szimbólumának is fontos eleme volt. A négy részre osztott kör a pogányság, a kereszt pedig a keresztény vallás jelképe, ezek ötvözésének eredményeként jött létre a körbe írt kelta kereszt. A napkerék vonalai a négy égtáj, az év négy évszaka a négy oselem, közepe az isteni ero, a tökéletesség és az ötödik elem szimbóluma. A nappálya négy nagy állomását is jelöli. Az atlantiszi város jele a négy részre osztott kör, az ég és a föld harmóniájának kifejezoje volt.

A Grál, mint Mária öle

 

 

A Grál a megtisztult szívszentélyt jelképezi, az újjászülető lelket, mely képes befogadni a szellem tüzét. Eredeti jelentése a fokról fokra történő megtisztulásra, a szellemi út lépcsőfokaira vezethető vissza. Az antik kultúrában már ismerték mint Vénusz-jelképet, Hermész Triszmegisztosz a lelkek versenyének díjaként említi, mint az égiek által az emberiségnek ajándékozott kőedényt, majd a kereszténységben az úrvacsora kelyheként került a köztudatba. Ebbe a kehelybe fogták fel a legenda szerint a keresztre feszített Jézus vérét. A Szent Grál Szerzete olyan papi testvérség, amely minden gnosztikus csoportban és csoport által megnyilatkozik, hogy Isten egyetemes pránáját, az élet vizét, az Isten és a Bárány trónjából áradó életáramlatot két, összpontosított, mágikusan elkészített állapotban ruházza át mindazokra, akik készek átvenni és abból élni és hatni, akik Isten pránájának a táplálékára éheznek. A jelölt, aki megkapja ezt a kenyeret, az ezzel bizonyítja, hogy ebből él: máskülönben nem kellene neki. Másodsorban az életnek ez a pránája „bor” képében is kapható. A Szent Grál kenyere az újmisztikus embert táplálja, azt az embert, aki az új életnek szentelte magát. A bor pedig a mágikus nézetet képezi: a teljes odaadás újmisztikus nézete mellé a tökéletes, aktív szolgálat újmágikus nézetét állítja. Aki ebből a szakadatlanul áradó kétszeres, összpontosított Istenáramlatból kezd élni, az ugyanakkor lélekember lett. A kétszeres gnosztikus világosság a nyílt szívben felébresztette a rózsát, s ez a világosság tölti el a rendszer minden életközegét. A világosság betör a fejbe, miután a szíven és a véren keresztül megtalálta az útját.

Unikornis

Az Unicornis, vagy Egyszarvú, a Szellemerő ősi szimbóluma. Az Egyszarvú fehér lóhoz hasonlatos, és csavarvonalas szarva a legfőbb célra való irányulást, a mindenség középpontja felé csavarodó spirálist, a lét egyetlen célja körül keringő galaxisokat jelképezi. Az Egyszarvú megállíthatatlan, szinte láthatatlan lény, és a legenda szerint csak az láthatja meg, aki saját mélységeibe elmerülve teljes csendben van. Főként szűzzel ábrázolják, mely a Szellemre nyitott lelket szimbolizálja

Rózsakereszt

A rózsakereszt az önmagát feláldozó ember szívében, a kereszt függőleges és vízszintes gerendájának metszéspontjában megszülető Isten jelképe.

Szfinx

Egy adott pillanatban idegen hangot hall a szívéből mindenki, akit az őserő csapásai eléggé megnyitottak. Ez a szfinx hangja, aki a sivatag homokjában csaknem teljesen elsüllyedt már, s most megváltásért esedezik. A szfinx misztériuma az ilyen embert életének háromszoros misztériuma elé állítja: Honnan jöttem, hol van az eredetem? Ki vagyok én a legmélyebb lényemben? Hová tartok, mi a rendeltetésem a teremtésben? Ezekre a rejtélyekre a válaszokat csak annak világosságában lehet felismerni, amit a belső megszabadulás útján kapunk. A szfinx e belső tudás őre, az isteni eredet ősemlékezete az állatemberben.

Rózsa

 

A szellemszikra-atom misztikus jelölése; ősatomnak és Krisztus-atomnak is mondják. Ez körülbelül a jobb szívpitvar legmagasabb pontjával esik egybe, és a mikrokozmosz mértani középpontja. Ez az isteni, eredeti életnek egy ösz-szezsugorodott maradványa. A Szív Rózsája, amit arany magnak, Jézus magvának vagy a lótuszvirág gyöngyének is neveznek, egy teljesen új mikrokozmosz csírája, az isteni mag, amit a kegyelem ígéreteként őriztek meg a bukott emberben, hogy egyszer eljöhessen a pillanat, amikor emlékeztethetik eredetére, hogy az Atya háza utáni vágyakozás töltse el. Ekkor kialakul annak a lehetősége, hogy a Szellemi Nap Világossága, a Gnózis Világossága a szunnyadó rózsabimbót felébressze, és a tanuló pozitív reagálása és ki

tartó, belátó irányulása következtében az ember istenterv szerinti regenerálódásának kegyes folyamata kezdetét vehesse.

 

Pelikán

A saját vérével a fiókáit etető Pelikán ősrégi Krisztus-szimbólum. A Pelikán itt Krisztus szeretetáldozatára utal, ahogy Krisztus is a vérét áldozza az emberiségnek. Hét vagy három fiókája a Hétszellemet vagy az isteni háromságot jelképezi. Az ember szívében benne rejlik az atya-anya és fiú hármassága, illetve az egész teremtés. Krisztus vére, mint szereteterő kardként hatol a világ szívébe, elválasztva a romlottat a romolhatatlantól, és élteti, erővel látja el az eredeti, romolhatatlan lelket az emberben. Ha ez az isteni elv megelevenedik az emberben, akkor maga is szolgálni akar, vérét áldozni a világnak. A Pelikán gyermekei így válnak maguk is Krisztus követőivé, valódi keresztényekké az Egyetemes Szerzet szolgálatában.

 

 

 

AUM

 

“Lobogó tûz zúgása” – a mentál sík hangja.

AUM – OM Teremtõ Igét, vagyis a Logoszt jelenti, a felfoghatatlan valóságot, minden lét forrását. A hatalom szava, amit csakis a legnagyobb tisztelettel szabad kiejteni. A kimondhatatlan nevében…

 

 

ANKH – Atlantiszi kereszt, füles kereszt

 

 

A feltámadás õsi egyiptomi jelképe. A “T” alakú kereszt az anyagot vagy a formát jelképezi, míg a kiskör a szellemet, az életet jelenti. Az ankh a szellemnek az anyag feletti, vagyis a jónak a rossz feletti diadalát fejezi ki. Ezért az élet keresztje, a feltámadás és a halhatatlanság szimbóluma. Jelenti még az anyagba alászállott, és ott megfeszített, majd feltámadott szellemet is.

 

Hexagramma

 

 

Salamon pecsétjének, és Dávid csillagának is nevezik.

Az összefonódott kettõs háromszög, ahol az egyik felfelé, a másik lefelé mutat, a szellemnek az anyagbaszállását, és a forma korlátozó határaiból való felemelkedését jelképezi. Ugyanakkor utal a világos és sötét erõk közötti, a természetben levõ folyamatos küzdelemre. A hexagramma egészen világosan utal minden jelenség ellentétességére. Ez a szimbolikus jelentése a közismert jin-jang jelnek is. A hatszögû csillag a fehér mágiában igen közismert, a kiegyensúlyozás jeléül szolgál. Hatásos elhárító jel a negatív erõk számára. Igen nagy védelmi ereje van!

Ha jól megnézünk egy király liliom virágszirmait (6 szirma van), egy tökéletesen szabályos  hexagrammát láthatunk meg benne. Az antivilág részére negatív szimbólumként elforgatni nem lehet!

 

 

 

Pentagramma

 Az ötszög. A lelkileg újjászületett ember jelképe, aki fölött Betlehem csillaga ragyog. A csillag öt ága szoros kapcsolatban van egymással. Ezek a megújult ember világító pontjai: a fej, a két kéz és a két láb csakrái. Egyenlõ oldalú, ötszögû csillag, amelyet egyetlen vonással rajzolnak meg. Ha ez a jel a két csúcsára támaszkodik (mint itt a képen), akkor egyértelmûen a pozitív erõket szolgálja.  A mikrokozmosz alakzata, az ember mágikus képlete. “Hajnalcsillagként” ábrázolt valóságos világosság.

A pentagrammát a fekete mágia is széles körben alkalmazza. Mivel ez a szimbólum eltorzítva, az antivilág segítségére is lehet, ezért azt is figyelembe kell venni, hogy melyik irányból, milyen irányba rajzoljuk meg, mert egyáltalán nem mindegy, hogy angyalt vagy démont hívunk vele.

A pentagramma segítségével, amely az emberi lélek belsejében rejlik, nemcsak az alacsonyabb szintû lényeket, hanem a nála magasabb szintû teremtményeket is irányíthatja az ember.

 

 

Kaduceus – “Merkúr Jogar”

 

 

Az involúción és az evolúción való keresztülhaladás szimbóluma. Azért hívják így, mert az okkult szimbólum a beavatás útját mutatja meg, amely a Föld periódus második felében, a Merkúrban nyílt csak meg az ember számára. A fekete kígyó az involúció kanyargós, ciklikus útját mutatja, magába foglalva a Szaturnusz, Nap, Hold, és a Föld periódus Marsi felét, amelyek során a fejlõdõ élet építette a hordozóit, az atlantiszi korszak végéig. A fehér kígyó azt az utat mutatja, amelyben az emberi faj a Föld periódus Merkúri felében fog haladni, majd a Jupiter, Vénusz és Vulkánusz periódusokban, amely úton az emberi tudat felemelkedik a Mindenható tudatos Hierarchiáig. A tekervényes út – az út, amelyen a többség jár, de “Merkúr jogara”, amely körül két kígyó tekergõzik, mutatja az “Egyetemes és keskeny ösvényt” a beavatás útját, (amely lehetõséget ad a rajta haladóknak néhány rövid élet alatt), amit az emberiség többsége évmilliók alatt ér el.

 

 

 

 

 

Atlantisz

 

                 

 

Atlantiszi szimbólum, melyet az úgynevezett Atlantiszi gyûrûbe vagy karkötõbe vésnek. Ezt az ékszert energia gyûrûként használják. A mintázat elektromágneses hullámokat sugároz, melyek képesek létrehozni egy, még kideríthetetlen elv szerint aktívan mûködõ védõpajzsot, megelõzve minden káros energetikai befolyást. Idetartozik bármilyen rossz kívánság, átok, rontás vagy egyéb mágikus agresszió energetikai töltésének a közömbösítése is. Ez a minta, a hordozó anyagtól függetlenül is mûködik, így akár a képen látható ábra formájában is (p. papírlapra lerajzolva).

Ha gyûrûbe, vagy karkötõbe van ez a jel belevésve, akkor elõfordulhat, hogy az ember egyfajta fétisként, vagyis szerencsét hozó, és bajtól megóvó ékszerként viseli.

 

 

Hórusz – és a szeme

 

 

Az egek, a fény, a csillagok király Istene, a felkelõ és delelõ Nap szimbóluma, a Hold, a Nap, és a Horizont ura. Az égi Sólyom Isten megtestesítõje, a fáraók õre, az égbolt és a fény Istene. Számtalan alakban megjelenõ, állandóan változó energia megszemélyesítõje. Hórusz a legismertebb egyiptomi  hármasság tagja, Ozirisz és Ízisz gyermeke. Általában sólyom, vagy sólyomfejû emberként ábrázolják. A mítosz szerint Ozirisz halála után Hórusz lépett apja örökébe, hogy az égi törvény földi helytartójaként uralkodjon a világon. Szembeszállt a káosz Istenével Széth-tel, és átmenetileg legyõzte õt – mégha végleg nem is pusztíthatta el a rendezetlenséget, a világegyetem másik arculatát. Így harca jelképezi az ember megújuló erõfeszítését is, hogy lelkét rendezetté és tisztává tegye. Hórusz azzal, hogy legyõzte apja gyilkosát Széth-et, helyreállította a harmóniát, és végül a méltó jutalmak, és büntetések istene lett. Hórusz is az emberre jellemzõen közbülsõ állapotban lévõ lény, akiben a legnagyobb szellem, és a legalacsonyabb anyag találkoznak, és akiben ezek összeütközésbe és harmóniába kerülnek. A törvény megtestesítõjeként a fáraó példaképe és legfõbb segítõje is volt, ezért gyakran ábrázolták az uralkodóval együtt. Hórusz, mivel a fény Istene, ezért a természetben a Nap, az emberben a naptermészetû szellem szimbóluma. Alakja mindig emlékeztette a fáraót arra, hogy ahhoz, hogy a fény irányába vezethessen, elõször saját magában kell uralomra juttatnia a naptermészetet. A világszerte elterjedt szem – az amulettek legnépszerûbb egyiptomi változata kétségkívül a Hórusz szemét jelképezõ udzsat-szem. A mítosz szerint az ördögi Széth-tel vívott harca során mind két szeme súlyosa megsérült. Az isteni szemeket végül Toth, a gyógyítás Istene tette újra éppé, azaz udzsattá. Az ábrázolásokon Hórusz jobb szeme felel meg a Napnak (férfi minõség), a bal szeme pedig a Holdnak (nõi minõség). Az uerosz kígyó, és a keselyû alsó – és felsõ Egyiptomot jelképezi.  A “Ré szem”, a halál fölötti gyõzelem hieroglifája. Amikor szemöldökkel ábrázolják az ereje és hatalma még hangsúlyosabb. Ez a szimbólum az egyiptomi emberiség mítoszok összefoglalásaként is értelmezhetõ. Ekkor a szem alatti könnycsepp az emberiség születésére utal, a szem végében látható spirál pedig az emberiség jövõjét, a szellemhez felemelkedõ hosszú, ciklikus utat szimbolizálja. Az udzsat a látnoki és okkult képességeknek, és a szellemi fejlettségnek is a szimbóluma, ezért tulajdonítanak neki a néphitben védelmezõ erõt. Megvéd a gonosztól!  És mivel szemrõl van szó, így a látásra is utal. Pl. tisztánlátás, mit kell az adott idõszakban meglátni, vagy esetleg mit nem lát jól az ember. A Hórusz szem a hallhatatlan elme, amely mindent tud és mindent lát. Magasan minden létezõ fölé tud repülni, és képes bármilyen részletre összpontosítani. A madarak közvetítik a repülés gondolatát, a korlátlan szabadságot. A sólyomnak van a legjobb szeme a madarak között. Hórusz, a sólyom jelképezi az emberi lelket, amint egy halandó és behatárolt életciklus során a tanulási folyamat végére ér és megérti a világmindenség igazságait. Számos különféle élet után a sólyom képes felülemelkedni minden fizikai korláton, valamint a téren, és az idõn.

 

 

 

 Anubisz

 

 

Aki járt már Egyiptomban, bizonyára találkozott az ajándékárusoknál Anubisz szobrával. De nem feltétlenül szükséges elutazni érte, hiszen nálunk is lehet már kapni. Ha ajándékba kapunk egy istenségrõl alkotott szobrot, annak nyilván üzenete van számunkra. Elõfordulhat, hogy Anubiszt már szobor képében is nehezen viseli el a környezetében az ember. Lehetséges, hogy ez azért van, mert Anubisz az alvilág, a bomlás, és az enyészet Istene. A halál utáni számvetésnél a “szívmérlegelésnél” segít. A lélek túlvilági kísérõje és õre, lélekvezetõ istenség. Az elpusztuló dolgokért, a körforgásért felelõs. Nemcsak a halott testbõl eltávozó lelkeket vezeti, hanem a szellem birodalmában tudatosan mozgó embereket is. Általában sakálként vagy sakálfejû emberként ábrázolják. A sakál feje arra utal, hogy lát a sötétségben, a láthatatlan dimenzióban is. A bölcsek segítõjeként, és védelmezõjeként gyakran ábrázolják a fáraóval, és a királyi hatalmat segítõ sólyomfejû Hórusz Istennel együtt. Anubisz alakjához csillagászati jelentés is kapcsolódik, mivel a legfényesebb állócsillagot, a Szíriuszt (Nagy Kutya) jelképezi. A Szíriuszt Isten csillagának is nevezik, mert a nagy központi Nap gyújtópontja a galaxisban, a mi szektorunkra vonatkozóan.

 

Alma

 

Mindig az elme megjelenésérõl szól, a jó és a rossz megismerésérõl, mert az elmével együtt születik a kettõsség tudatosítása, és az ellentétek párjainak vonzása.

Az édenben az embernek csak 1 almát adtak, amely az izoláció, az elkülönítés szimbóluma.

 

 

Hattyú

 

A Lélek madara. Egyértelmûen a lélek szimbóluma. A Lélek a Szellem megnyilvánulásának eszköze a spirál magasabb mentén “Én vagyok az anyagban keresztre feszített Lélek, amelytõl (anyagtól) felszabadítom magam”. A mennyekben repülõ örökkévalóság a Lélek jelképe, az ember igazi halhatatlan teste.

Az egekben repülõ örökkévalóság Hattyúja, a téren és idõn kívüli repülõ madár, a Lélek életének jelképe, aki a Vízöntõ “életadó vizét” tisztítja.

A hattyú üzenetét a rút kiskacsa története hordozza. A legnagyobb metamorfózis az ostoba önhitséget állítja szembe a nemes öntudattal. A külsõ szépséget hozza összefüggésbe a lelki fejlõdéssel. A hattyú, élete minden tudását megszerzi, és elénekli élete utolsó hattyúdalát, majd átadja lelkét a Teremtõnek.

Olyan lélek, amely a magasságos mennyekig száll – ez az a csodálatos “élet madara”, amelyrõl annyi legenda szól. Az ösvénynek ezen a 3. fokozatán a cséla leveti a negyedik és az ötödik béklyót: a vágyat és az ellenszenvet. Az egész mindenségben csupán az Egy Létezõt látja és a külsõ burok többé nem vakítja el, akár szép, akár csúnya.

 

Háromágú szigony

 

Shivát szokták háromágú szigonnyal a kezében ábrázolni. Jelképezi a három erõ – a Teremtés, Megõrzés, és a Pusztítás egyensúlyát.

 

Holló

 

Az anyag madara.

 

Kard

 

A “tûz elem” fegyvere – gondoljunk csak Michael arkangyalra, akit szinte minden festményen karddal a kezében ábrázolnak. A kard merev formája a férfierõt szimbolizálja. Ha az Arkangyal vagy Asztrea Istennõ jelenik meg elõttünk karddal a kezében, akkor ebben az esetben nem háborúra kell gondolni, hanem arra, hogy a kard elválasztja a jót a rosszból.

 

Kehely

 

Amely élettapasztalattal, vagy ennek tanulságával telt meg, és azt szimbolizálja, amit mindegyikünk maga teremtett, és amit ki kell innunk. A kehely Biblia szerinti jelentõsége:  ki mint vet, úgy arat – vagyis a  Karma.

 

Kentaur

 

Az emberi lényt szimbolizálja, mert az emberi lény =  állat + Isten, vagyis az ember a fejletlen stádiumában. Félig ember és félig állat – Atlantiszból származó szimbólum, amikor az ember feladata a személyiség fejlesztése volt. De most az ember feladata az, hogy meg kell tanulni az ember állati felének megszelídítését és személyiségének istenítését, amikor az a Lélek érdekeit szolgálja.

 

 

 

Korona

 

A földi múló érték jelképe.

 

Liliom

 

A liliom, amely sok kultúrában a tisztaság, a tökéletesség, a könyörületesség és a fenség szimbóluma, fallikus formájú bibéje miatt valaha a fény, és a férfielv jelképe volt. A keresztény ikonográfiában leggyakrabban Máriához kapcsolódik, és általa Gábriel Arkangyalhoz, aki rendszerint liliomot tart kezében az angyali üdvözletet ábrázoló képeken, és a szüzességet szimbolizálja. A liliom szára Mária elméjét jelképezi, a levelek az alázatát, a fehér szirmok a szüzességét, az illat pedig isteni természetét. Minden szûzi szentnek a liliom lett az emblémája. A világ felett ítélkezõ Krisztust néha liliommal ábrázolják – ebben az esetben a virág könyörületességet jelent. Liliom és kard az ártatlant és a bûnöst szimbolizálja. A háromszirmú liliom a Szentháromságot, vagyis az akarat, szeretet, és bölcsesség hármas erejét jelképezi.

 

 

Macska

 

Olyan lény, amelyik minden porcikájában kecses és szép, nyugalomban és mozgásban egyaránt. A macska kényelemszeretete nem egészen az a fajta kényelemszeretet, mint a lusta emberé, hanem az érzékenység kielégítése – olyan lény, aki a legteljesebben elmerül a fizikai környezetben, és nem azért hajlamos a közömbösségre az emberekkel szemben, mert nem szereti õket, hanem egyszerûen csak a figyelme másképpen van lekötve. Olyan állat, akinek minden kellemes kell, hogy legyen, amelyik képes tisztán tartani magát, amelyik többet törõdik a házakkal, mint az emberekkel, akiket csak azért becsül, mert etetik, simogatják, és hozzájuk lehet dörgölõzni.  Az emberiség viszont a macskát azért szereti, mert szép látni, és kellemes érinteni. Rendkívül jellemzõ rá a függetlenség, ami fõképpen az akarathoz és a cselekvéshez kapcsolódik. Gyakran elõfordul, ha gyengéden közelítünk egy cicához, az hidegen elfordul, és a saját dolgával foglalja el magát. A hetedik Teremtõ sugárhoz tartozik így elengedhetetlen számára a REND és a tisztaság.

A macskának a hagyomány szerint kilenc élete van, így az újjászületés, és az örök túlélés jelképe is.

 

Madár

 

A lendületes megtestesülést jelenti, valamint az idõben és térben való megnyilatkozást, hiszen a madár hirtelen megjelenik a sötétségbõl, átrepül a tér határáig a nap fényében, és eltûnik a sötétségben, ami a megtestesülésre hasonlít.

 

Nap

 

A látható Nap, ami nem az Isten és a Központi Nap, hanem csak a kisugárzása. A Nap kisugárzása a Központi Napnak, amely mindennek a láthatatlan forrása, így a mi Naprendszerünkké is. A mi látható Napunk csak tükrözõdése, amelyben visszaverõdnek a Szellemi Nap energiájának sugarai. A valóságos Nap ugyanúgy láthatatlan, ahogy a Valódi Ember. A Nap a tûz és az Atya – Akarat minõség.

 

 

Oroszlán

 

Kiáradás, kifolyás a név jelentése (egyipt.)

A Harmadik kiáradás másik neve: individualizáció, vagyis egyéniesülés, ami az oroszlán jegyben történik. Uralkodót, vagy Törvényhozót jelent, és azt szimbolizálja, hogy mostantól az ember saját maga részére törvénnyé lehetne, mert Õbenne van maga a Király.

 

Pajzs

 

Védi a Keresõt a külvilági állapotoktól.

 

Sas

 

Az idõn és téren kívüli madár a Nap felé repül. A halhatatlanság a Szellem szimbóluma “Én vagyok a Szellem, amely haza repül”.

 

Sarló

 

Az individuum (Lélek) feladata “levágni” (sarlóval) mindent, amely ellenáll a Szellem Törvénye teljesítésének és a Lélek gyõzelmének.

 

Sárkány

 

A bölcsesség kígyója.

 

Szkarabeusz

 

“Alig, hogy megfogant”-at jelent. A szkarabeusz néven ismert bogár a ma ganajtúrónak vagy galacsinhajtónak nevezett bogárral azonos. Ezen rovarféle egyes fajait, fõként a Scarabeus sacert szentként tisztelték az ókori Egyiptomban. Egyiptomi neve, a heper megegyezik a hajnali Nap nevével, és egyben újjászületést, megtestesülést is jelent. A galacsinhajtó a földbe rakja a petéit, így az ókorban azt hitték, a földbõl keletkezik, így vált az önmagából való keletkezés jelképévé, és így a felkelõ Napévá is, melynek egyik legfontosabb tulajdonsága volt, hogy minden reggel újjászületik.

 

Lótuszvirág

A lótuszvirágot számos különböző kultúrában – legfőképpen a keleti vallásokban – a tisztaság, a felvilágosodás, a megújulás és újjászületés szimbólumaként tartják számon.

 

Szvasztika

A szvasztika ( és ) egy egyenlő szárú kereszt, amelynek a szárai derékszögben megtörtek. Egyike a legősibb jelképeknek, számtalan kultúrkörben használták. Jelentése Indiában, az Indus menti Mohendzso Daro kultúrában (i. e. 25001500) jó szerencse, míg Kínában halhatatlanság volt. A magyar népművészetben is előfordul, tekerőlevél néven. Legtöbbször úgy helyezték el, hogy a vonalak vízszintesen és függőlegesen legyenek, bár néha 45 fokkal elforgatva is használják; a hindu változatban gyakran egy-egy pöttyöt is tesznek a szárak közé. A szvasztika a hinduizmus legszentebb nem szótagot ábrázoló jelképe.

Merkaba

Mer –Fény

Ka –Lélek/Szellem

Ba –Test,

Fény-Lélek-Test energia komplexum.

A feltámadás mennybemeneteli eszköze, amely körbe veszi a Test minden sejtjét. Központja /magja/ a gyökér csakrában helyezkedik el.

Ez az isteni erő, a Kundalini.

Thoth Isten tanaiban a sejtszaporulatra, a teremtésre utal, miszerint az 1-ből 2, a 2-ből-4, a 4-ből 8 lesz. A Mer-Ka-Ba energia-információ-fény azt a mofhogenetikus mezőt jelöli, amit az emberi testből sugárzik ki csillagtetraéder formájában.

 

Posted in Egyéb.